Sok Ryzen-generáció érintett

Az AMD közlése alapján a problémák a Firmware TPM implementációt érintik, amelyet számos Ryzen-platform használ. Az érintett kör széles: a felsorolásban Ryzen 3000, 4000, 5000, 6000, 7000, 8000 és 9000 generációs processzorok, több mobil Ryzen modell, Ryzen AI 300 és 400, Threadripper, Ryzen Z1 és Z2, valamint bizonyos EPYC és embedded modellek is szerepelnek.

Ez azt jelenti, hogy nem egyetlen friss platformról van szó, hanem több év alatt megjelent asztali és notebookos AMD-rendszerekről. A felhasználói teendő ugyanakkor nem processzorcserét jelent: a javítás a platform firmware-ébe kerül, amit a gyakorlatban jellemzően BIOS-frissítésként lehet majd telepíteni.

AMD Ryzen AI 300 Series mobilprocesszor hivatalos termékképe.
Hivatalos AMD Ryzen AI 300 Series termékkép; a felsorolásban Ryzen AI modellek is szerepelnek.

Nem a Zen magokban van a hiba

Fontos különbség, hogy a sebezhetőségek nem a Zen processzormagokat érintik, és nem is egy kizárólag AMD által fejlesztett TPM-technológiából erednek. A problémás kód a Trusted Computing Group által kiadott TPM 2.0 referenciakódban található, az AMD pedig megerősítette, hogy az fTPM implementációja érintett kódot használ. A vállalat a két CVE-t „non-AMD” jelöléssel kezeli.

A TPM, vagyis Trusted Platform Module olyan biztonsági komponens, amelyet a Windows és más szoftverek kriptográfiai információk tárolására és védelmére használnak. Modern AMD-platformokon ehhez nem feltétlenül kell külön TPM-chip az alaplapon, mert a funkció firmware-ből is megvalósítható; ezt hívják fTPM-nek.

A TPM 2.0 a Windows 11 egyik követelménye, és többek között olyan funkciók kapcsolódhatnak hozzá, mint a Windows Hello, a Device Encryption, a BitLocker vagy a rendszerindításkor végzett integritás-ellenőrzés. Emellett attesztációra is használják, vagyis annak igazolására, hogy egy rendszer megbízható állapotban indult el, és bizonyos kriptográfiai kulcsok valóban hitelesek.

Két magas besorolású sebezhetőségről van szó

Az első hiba a CVE-2026-6726 azonosítót kapta, és az AMD 8,5-ös CVSS 4.0 pontszámmal értékelte. Ez egy információszivárgási sebezhetőség a TPM 2.0 kódban. Bizonyos feltételek mellett egy helyi támadó, aki már emelt jogosultságokkal rendelkezik, olyan hitelesítő adatot szerezhet egy tanúsító hatóságtól, amely egy hamisított TPM-kulcshoz kapcsolódik.

Egyszerűbben fogalmazva: a támadó megpróbálhatja elhitetni egy rendszerrel vagy szolgáltatással, hogy egy hamis kriptográfiai kulcs legitim TPM-hez tartozik. Ez az attesztációs mechanizmusokat érintheti, például az Attestation Keys, Device Identity Keys vagy TLS-hitelesítéshez használt kulcsok esetében.

A második sebezhetőség a CVE-2026-6727, amely 8,3-as CVSS-pontszámot kapott. Ez egy timing side-channel típusú hiba az RSA OAEP dekódolás implementációjában. A támadó ismételten parancsokat küldhet a TPM-nek, majd nagyon pontosan mérheti, mennyi ideig tart a feldolgozás. Az apró időbeli eltérések információt árulhatnak el a TPM-en belül végzett kriptográfiai műveletekről.

A leírás szerint ismételt próbálkozással és a válaszidők elemzésével olyan információk nyerhetők ki, amelyek bizonyos TPM által kezelt RSA-kulcsokhoz kapcsolódó adatok visszafejtését segíthetik. Ide tartozhatnak például credential blobok, import blobok vagy session saltok. Bizonyos körülmények között ez a hiba is felhasználható lehet az attesztációhoz használt TPM-kulcsok hamisítására.

Nem távoli támadás, de nem is jelentéktelen

A két hiba egyikénél sem arról van szó, hogy valaki az interneten keresztül egyszerűen csomagot küld egy Ryzen-gépre, és átveszi felette az irányítást. A kihasználáshoz helyi hozzáférésre és emelt jogosultságokra van szükség. Vagyis a támadónak előbb már el kell jutnia odáig, hogy jelentős jogosultságokkal kódot futtasson az adott gépen.

Ez az átlagos otthoni felhasználó számára kisebb azonnali kockázatot jelent, mint egy távolról kihasználható kódfuttatási sérülékenység. A probléma viszont komolyabb lehet olyan környezetekben, ahol a TPM-et tanúsítványokhoz, hitelesítéshez, eszközintegritás ellenőrzéséhez vagy más bizalmi mechanizmusokhoz használják.

A lényeg: ha egy támadó már elég mélyen kompromittált egy rendszert, ezekkel a hibákkal éppen azt a réteget támadhatja, amelynek azt kellene igazolnia, hogy az eszköz megbízható állapotban van.

A javítás BIOS-frissítésként érkezik

Az AMD már elkészítette a javított firmware-változatokat, és továbbította azokat a rendszergyártóknak és alaplapgyártóknak. Ryzen 3000 esetén a közlésben a ComboAM4PI 1.0.0.11 szerepel, Ryzen 4000 és 5000 platformoknál a ComboAM4v2PI 1.2.0.12, míg AM5-ös Ryzen 7000, 8000 és 9000 rendszereknél az egyik javított verzió a ComboAM5PI 1.2.0.3k. Platformtól és gyártótól függően más firmware-ágak is érintettek lehetnek.

A felhasználók számára ez azt jelenti, hogy az adott alaplap, notebook vagy kész PC gyártójának támogatási oldalát kell figyelni. A BIOS-frissítés akkor lesz releváns, ha az adott gyártó már beépítette az AMD-től kapott javítást a saját kiadásába.

Régebbi AM4-es rendszereknél a frissítés elérhetősége attól is függhet, hogy az adott alaplaphoz a gyártó meddig biztosít még BIOS-támogatást.

AMD Ryzen processzor AM5 alaplapi foglalatban, illusztráció.
AMD AM5/Ryzen illusztráció; a javítás a cikk szerint gyártói BIOS- vagy firmware-frissítésként érkezik.

Mit érdemes most ellenőrizni

Ryzen-alapú gépnél, különösen munkára használt notebooknál vagy asztali PC-nél, illetve BitLockerrel és más Windows-biztonsági funkciókkal használt rendszernél érdemes megnézni a gyártói támogatási oldalt. A fontos nem önmagában a legfrissebb BIOS-verzió száma, hanem hogy a kiadási megjegyzés tartalmazza-e a megfelelő biztonsági vagy fTPM/TPM firmware-frissítést.

Arról nincs megadott információ, hogy a hibákat aktívan kihasználják-e, és a frissítések megjelenési üteme gyártónként eltérhet. Emiatt a javítás gyakorlati elérhetősége nem közvetlenül az AMD bejelentésétől, hanem az adott alaplap- vagy notebookgyártó BIOS-kiadásától függ.